Apaálattal minden rendben. Megbeszéltük, nincsen gond :)
Június 1. Voltunk Roxette koncerten. Az első este Kölök nélkül. Érezte ő. Erősen szorította a cicimet, nem engedte. Megvártam, míg jókedvűen játszik a Nagymamával, utána indultunk csak el. Izgultam. Mi lesz az esti rituálénkkal? Masszázs, fürdés, séta apával a lakásban, cicizés, büfiringás anyával, alvás.
Nagylány. Mosolyokkal, minimális panaszkodással (mert utálja azt a részt, amikor a bodyba megpróbáljuk a kezeit belebújtatni), végtelen nyugalommal mélyült el Nagymamája segítségével az éjszakában. Este kilenc előtt pár perccel már aludt, reggel fél 6-kor kelt. Semmi különlegesség vagy megrázkódtatás. Ügyes nagyi, ügyes unoka. Onnantól, hogy a zene megszólalt, én is kiengedtem, élveztem fiatalkorom újra felcsendülő dalait, megelevenedtek gyermekkori álmaim..amikor még a Pretty Woman és a Roxette-betétdal hatsára kurva akartam lenni hétévesen..ennek már 20 éve..atyaég..öregszünk..szeretem az öregedésemet.
Kölök megkapta a második körös szuriját, ezúttal csak egy oltással gyötörte meg drága doktorbácsink a kis combocskát. Hangos sikítás, gyors ölbe kapás anya részéről, Kölök egyből meg is nyugodott. Sírni is elfelejtett, viszont a saját nyelvén tisztán érthető hanglejtéssel elküldte a doktor bácsiját melegebb égtájakra, majd a babakocsiba visszahelyezve aludt tovább.
Fáradtság. Az van.
Kölök remekül átszundítja az éjszakákat, de én minden álmában beszélgetésre vagy nagyobb nyújtózására ébredek. Ma például negyed 2-től 35-45 percenként nyöszörgött, ilyet már rég csinált. Fel sem ébredt rá, én viszont igen :) Hihetetlen ez az anya-lánya kapcsolat. Mennyire érzékenyek lesznek ilyenkor az anyák.
Aztán néha, mint pl. a három előző éjszaka során, manófej ébredt. Nem tudjuk, miért, de ébredt. Első két éjszaka egyből vissza tudtam altatni, de harmadik nap nem sikerült. Azt hiszem, túl hamar mentem át hozzá, és valójában én zökkentettem ki a visszaalvási folyamatából..úgyhogy cicire vettem, remélve, attól megnyugszik, de még éberebb lett tőle...másfél órán keresztül volt ébren, majd mikor egyedül hagytam a játékaival, halk beszélgetés közben elaludt. Egyedül. A játékok társaságában.
Volt ilyen, lesz is még ilyen, csak az ember hamar hozzászokik a jóhoz, Kölök pedig az éjszakák átalvásával elég hamar hozzászoktatott minket a jóhoz :)
Kacagás.
Eleinte csak álmában vagy a szopi utáni kómázás közben kacagott hangosan. Aztán jött a nagy váltás. A nála 3 hónappal idősebb Barbara láttán több percig tartó, fejrázással kísért kacagást rendezett. A két anyuka csak nézett, hogy ők még ilyet nem láttak :) Azóta pedig gyakorolja bőszen a hangos nevetést a kisasszony. Ha fújjuk az arcát, ha anyaállat rázza a haját Kölök feje felett, ha Apaállat fütyül neki és táncoltatja a lábát közben...legédesebb hang a világon..
És énekel. Apaállat gitározását és éneklését kíséri, ő a vokalista. Nagyon tehetséges. Gyakran énekelve altatja el magát.
Alvásriasztás.
A nappali alvások még mindig nem mennek könnyen, de egyre jobban csinálja a kölök (ha itthon vagyunk, idegen helyről ne beszéljünk inkább, ott nem kedveli az elalvást, ahhoz túlságosan kíváncsi). Olyan, mint az anyja. Már érzi, hogy fárad, azt is, hogy beütött az álmosság szemfájdító érzése, de ő még mindig inkább érdeklődik..kifeszíti szemét, egyre hevesebben rúgkapál, ösztönből termeli magában az adrenalint, minél tovább ébren tudjon maradni. Nagyon jól viseli egyébént a fáradtságot, le a kalappal előtte. Amikor már nagyon fáj az álmosság, akkor sírni kezd, kiengedi panaszosan szóló hangját, és segítséget kér. És én segítek. És alszik. Most pedig épp 2,5 órányi alvás után ébred, úgyhogy megyek, mert már hiányzik :)
