boldoganyavagyoknéhamegkattanok

Érzékeny lettem. Bármelyik pillanatban képes vagyok könnyeket csepegtetni mindkét orcámra. Hihetetlen szembesülni a mindennapos változásokkal, belegondolni abba, hogy egy éve 56 kilómmal ugráltam a tengerparton, koktélt szürcsölgettem, a férjem sörözött, és csak vigyorogtunk a sós víz illatában hemperegve. Már nagyon sejtettem, hogy nem kettesben vagyunk..érezni lehetett az Érkezés pillanatát, de sokáig nem mertem belegondolni, hogy elsőre tényleg sikerülhet. Aztán sikerült. Jönni akart, mi pedig akartuk, hogy jöjjön. Most pedig itt van. Elérzékenyülök. Gyakran teszem mostanában. Elég egy mosoly vagy egy duruzsoló hangon szóló gőgicsélés..érezni lehet a Borkában szétáradó szeretetet, amit felénk is irányít…libabőrözés minden nap. Anyának lenni jó. Csodálhatom, milyen újdonságokat talál ki aznapra, kíváncsivá tesz a következő napot illetően. Szeretem a lányomat. Érdeklődő, nyitott, túlfűtött, szenvedélyes személyiség.  Energiabomba.
Egy hatalmas szikrázó szempár. Szopizás közben a szokásosnál is hatalmasabbra nyitva néz rám, miközben a cicit nem engedve mosolyog rám és beszél hozzám…nem lehet rá haragudni..játszik kaja közben..hagy játsszon :) Olvadok.
Már egyre kevésbé aggódom. Tudom, hogy jól csinálom, látom rajta, hogy elégedett, érzem, amikor megköszöni. Most jó. Szeretem az életem. Minden pillanat rejt magában szépséget. Ha ügyes vagyok, megláthatom.