Február elején minden megnyugodni látszott..Kinőttek újabb fogak, helyreállt az éjszakai rend, a nappalok is zseniálisan jól teltek..a kacsa mondja hááááp-hááááp, a kutya mondja vávávávává, és ha egészen "véletlenül" kiesik a kölök kezéből valami, akkor azt is hozzáteszi: hoppááá.
de már van apapa, anyanya, papapa, mammaaa, pappaaa, Lillaaa, ad cuppanós puszikat, és nagyon szereti az alvós plüsseit, őket mindig szanaszét kell puszilgatni :)
kapaszkodva már bármennyit sétál, néha mérlegállásba vágja magát, és a fejét ugyanúgy ütögeti a falba, a zuhanykabinba, mint annak idején az anyja, csak a kölök jókedvűen teszi ezt és röhög rajta :)
hihetetlen, mennyire jókedélyű gyermek, köszönetet mondok ezért neki gyakran. és imádom, hogy bújik..csak úgy odajön játék közben, belebújik a nyakamba, és puszilgat. zseniális érzés :)
a kutya- és macskaimádata is szeretni való, ill. a barátságossága :) nála nincs idegenektől való félelem, maximum pár percig végigméri az új arcot, de sokszor ennyi se kell, azonnal barátkozik. a kutyákat hangos üdvrivalgással fogadja, engedi, hogy nyalogassák kezét-arcát, és simogatja őket :) és nyilván ennek a végtelen jókedvnek, ami benne él, legfőképp a habitusa az oka, de néha szeretek magamra büszkének lenni, hogy biztos nagyon boldog, azt pedig azért nekünk, szülőknek is köszönheti. mert tényleg icipici kora óta a napok nagynagy százalékát nevetéssel tölti :)
a remélhetőleg leendő oktatási helyszínemen nyílt napot tartottunk, és így délelőtt fél 10-kor kitett engem apa és kölök a kocsiból, és bár délben beszéltünk telefonon, de este fél 6-ra jöttek értem..tökjó volt :) mindketten nagyon jól éreztük magunkat, de tény: hiányzott :) kölök, azt hiszem, nem igazán vette észre napközben, hogy nem vagyok vele, az apja folyamatos mozgásban tartotta, kocsikáztak, meglátogattak mindenkit, akit csak lehetett, buliztak :)
aztán este leesett neki, hogy nem voltam vele aznap..nem is engedett el este egykönnyen..a hátát simizve bent kellett maradnom nála, míg el nem aludt, és éjjel is óránként lecsekkolta, élek-e még, úgyhogy inkább magam mellé vettem, úgy aludtunk egy nagyon jót reggelig :)
az első szülinap 3 napos turné volt..első nap - az igazi szülinap - azzal indult, hogy apa szabit vett ki, amiről még anya se tudott, így reggel, amikor a szokásos itthon van-e apa - csekkolását végezte éppen a kölök, hatalmas örömködésbe kezdett, amikor 4 nap után, pénteken ott volt a hálóban az apja :) boldog összebújással és mesenézéssel indult nap, majd egy kiadós porszívózás után anya fellibentette az ajándékokról a leplet :) ikeás dobozban voltak a könyvek, csatok, habtapi, és örömmel válogatott közöttük a manó, ki-bedobálta őket a dobozból :)
szombaton a szűk család 16 fővel, vasárnap a szűk baráti kör 11 fővel köszöntötte a nagylányt :) szebbnél szebb ajándékokat kapott, és mind nagyon praktikus, úgyhogy anya is nagyon örült :)
persze volt rengeteg süti- és tortazabálás, úgyhogy szombat éjjel már anyával összebújva aludt a kölök, mert egyrészt megint megnyílt egy ínyrész, másrészt borzalmasan fájt a hasa :) aztán tovább kínozták a fogak napokon át, nagyon lassan törte át az ínyt az 5. fog :(
a pörgést persze imádta a kölök, nagyon élt a nagy társaságban, élvezte, hogy ő van a középpontban, igazi kis partiarcként viselkedett :)
