boldoganyavagyoknéhamegkattanok

Sokat aludtam. Kölök is. Apaállat a legjobb. Este 20:40-kor Kiskrumpli elkezdett szopizni, 21:00-ra már felébreszthetetlen állapotban nyeklett a karomban, semmivel nem lehetett ébredésre és további evésre ösztönözni. Úgyhogy Kölök a kiságyában landolt, Apaállat mellette a hintaszékben, onnan dolgozott, engem pedig aludni küldött. Úgyhogy fél 10 körül már én is ágyban voltam, és hajnali 4:40-ig ott is maradtam (leszámítva azt a néhány ugrást a kölökbirodalom felé, egy-egy köhécselés alkalmával). Apaállat pedig hajnali 1-ig Borka mellett virrasztott, mert azt hitte, éjfél körül ébredni fog kajáért. Nem tette.
Laza 7,5 órás éjszakai alvás után ismét alszik a gyerkőc. Már kevésbé szörcsög. Embert ennyiszer fingani nem hallottam még. Durvább a bátyámnál. Egészségére.
A babák tudatosak. Ez biztos. Délelőtti szopizás előtt iszonyatos fosos pelenkacsere (ezer vigyorral meghálálva, hogy megszabadítottam súlyos terheitől) , gyönyörű aranysárga színben pompázott. Aztán cuppogó kis szájával már kereste a cicit, miközben édes mosolyokat dobált és csillogó szemeivel pislogott hatalmasakat, szempilláit szinte rebegtetve. Nna, de anyuka galádabb ennél. Előbb még gyógyszert ad, aztán sós vizes spray-vel fújkálja az orrát, aztán a lelki békét megzavaró porszívót már nem is a minimumra állítva szívogatja a szörcsögést kiváltó taknyot abból a pinduri orrocskából, és még orrcseppel is meghinti a kis takonytartályokat. És még ezután sem a cici jön. Antibiotikum. És minden csupa szuszpenzió. Idióta egy kifejezés ez. A gyerkőc pedig csupa fehéres cucc a szája körül..ha jobban felráztam volna a gyógyszert, akkor a Kölköt lefényképezve bébipornós fényképkészítésért be is perelhettek volna..És ezzel még mindig nincs vége, még egy mérlegelés. De ennél már jönnek a mosolyhadak, tudja Borka, hogy ez a célegyenes.
Majd cicit kap, és bosszút állva az előző kellemetlenségekért mellbimbóra harap, nem ereszti, nem szívja, csak harapja, mozdulatlanul, erősen, hogy anyaállat majdnem maga alá pisil. Kölök arcán közben elégedett vigyor látszik. A fél órás szopizásból negyedet alvással töltöttünk, grimaszolva, úgyhogy anyaállat vinnyogva remegtette az ölében fekvő kisasszonyt, miközben folytak a könnyei a nevetéstől. Cuki egy lény a lányom. Szeretem. Van humora.
Már néhány állandó tulajdonsággal fel tudom ruházni: szép (persze ez egyértelmű), vicces, türelmes.
És közben apaállatról sem szabad megfeledkezni. Ezerrel dolgozik, ápol minket, és próbál mindenhol maximálisan teljesíteni. Remélem, bírni fogja így. Igyekszem neki is kedveskedni, nem szeretném, ha úgy érezné, csak a lányának élek. Fogalmam sincs, hogyan éli meg ezeket a napokat, én csak annyit látok, hogy fárad. De szerelmesen néz a lányára, és ez biztató :) Várom a hosszú hétvégét, önző módon próbálom a jó alvásokat Kölökbe szugerálni…jó lenne egy picit munkát kizárva együtt lenni.