boldoganyavagyoknéhamegkattanok

11 napos a picurka. Azóta rengeteg minden történt. Bőgéshalom az első néhány napban.  Mit csináljak? Hogy csináljam? Sír. Összetöröm. Nincs elég tej. Van elég tej. Nincs elég tej. Bedurrantak a cicik, fáj. Inkább szülök hármat egymás után, minthogy még egyszer a bedurrant ciciket a védőnő kimasszírozza. És akkor megérkezik az első mosoly Kölöktől. Ismét sírás. Mikor múlik ez el? Nem akarok sírni. Apuka bókol. Sírok. Mi van velem, kérem vissza magamat!
Nosztalgia pillanatok. Amikor egymásba szerettünk. Milyen könnyű volt minden, olyan felhőtlen és légies könnyedséggel gondolok arra az időszakra. Sírok, lelkiismeret-furdalásom van. Hogy gondolhatok ilyet? Egy angyal fekszik mellettünk. Nem gondolhatok ilyesmire. A mostnak élünk. Boldog vagyok. Mi van, ha Ő kiszeret belőlem? Nem akarok rosszul csinálni semmit. Izgulok. Ez a folyamatos stressz. Feleség is szeretnék lenni, nemcsak anya. Meg szeretnék felelni, de nem érzem, mit hogyan csinálok. Minden csak úgy jön. Rendszert szeretnék. Csillapodj már le, anyaállat.
Anyaállat megőrülése az első sok napban.  Hogy működik ez a hat hét? Egymás nélkül? Az összebújás minden verziója tiltott gyümölcs? De hát Apaállatnak kell Anyaállat, Anyaállatnak kell Apaállat, és a hormonok nyugtató hatásúak, nem hiszem el, hogy semmit nem lehet csinálni.
Szeretjük az orvos válaszol oldalakat :D Egy-másfél héttel a szülés után Apával játszani felemelő érzés. Boldogsághormon. Űzi a síró hormonokat. Mosoly. Boldogság. Apával játszani jó. Alvó baba jó :) Kezd enyhülni a szülés utáni agysokk és érzelmi labilitás. Talán most már megmaradok.